|
Témaindító hozzászólás
|
2006.01.14. 21:32 - |
| A téma címe önmagáért beszél. |
[12-1]
December
Karácsony hava ,Bak hava
Télelő
A gazda mondókája szerint:
A Lucának híres napja
A napokat rövidre szabja.
Téli mennydörgés
Meglesz a jó, bő termés.
Zöld karácsony rossz
Fehér húsvétot hoz.
János nap, ha borús
A termény igen dús.
Luca napjától (dec.13.) karácsonyig számítják a Luca kalendáriumot.
Minden egyes nap sorjában a következő év megfelelő hónapja. Amilyen azon a napon az időjárás, olyan lesz a következő évben annak a hónapnak az időjárása.
Luca napján készíthetük barométert lila hagymából.
A hagymát bevágva négyfelé hajtjuk, lesózzuk és félretesszük.
Amikor a só levet ereszt, másnapra eső lesz.
Ha karácsony zöld, húsvétkor bizony havas a föld.
Ha karácsony locsog, húsvét bizony kopog.
Ha december hideg és havas, sok lesz a gabona,
de ha változó és enyhe, az egész tél nagyon gyenge.
Ha karácsony éjjelén havaz, nagyon sok jót igér.
Ha Szilveszterkor (dec.31.) éjjel esik, reggel pedig süt a nap, rossz termés lesz.
A decemberi dörgés sok későbbi hideget jelent.
|
|
Október
Mindenszent hava, Bököly hava
Őszhó
A gazda mondókája szerint:
Leodegár hogyha lombhullató,
Örülj! A jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
Káposztádat.
Simon-Juda hóval tömi be a szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre
Siess fáért az erdőbe.
Meleg október hideg februárt hoz. Októberi szél és fagy, enyhe januárt és februárt hoz.
Ha a fák levele sokáig hull, nagy tél lesz, hamar hideg lesz, de jövőben bőség.
Ez a hónap a szőlőszüret ideje.
Ha deret lehel Dénes (okt.9.) nem lesz a bor elég édes.
E hónap közepén van a vénasszonyok nyara, de éjszakára nagyon lehül az idő.
Teréz (okt.15.) a szüret kezdetének napja.
Gál (okt.16.) a makk beérésének napja.
János (okt.23.) napján szokták megkezdeni régen a szobai világítást. Ekkor gyújtottak lámpát a házimunkához.
Szent Simon és Judás, Táddé napján (okt.28.) az erdélyi szászoknál a házasodás napja volt.
És máris itt van Simon, Júdás, jajj neked te inges-gatyás.
|
Május
Pünkösd hava, Ikrek hava
Tavaszutó
A gazda mondókája szerint:
Orbánnak napja, hogyha fényes,
A vincellér mint a páva, kényes.
Mint az Áldozócsütörtök,
Olyan lesz az őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
Ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.
Hűvös, esős május, sok széna, sok szalma. Száraz a május, száraz az esztendő.
És májusi eső aranyat ér. Ha a május nedves, a június száraz lesz.
Ha Fülöp és Jakab (máj.1.) napján meleg van, bő termés lesz, a Székelyföldön ez a "Zöldfarsang".
Zsigmond és Gizella napján (máj.2,7) van az uborkavetés. Szent Flórián (máj.4.) a kukoricavetés napja.
A Pongrác napján (máj.12.) esett eső nem jó a vetésnek, gabonának.
Szervác, Pongrác, Bonifác (máj.12, 13, 14.) fagyosszentek. Ezen a napon jelentkeznek rendszerint a késő tavaszi fagyok.
Orbán napjának éjszakáján (máj.25.) ha tiszta az ég, akkor a fagy visszalopakodik. Ha Nándor napja (máj.27.) nedves, akkor a széna nagyra nő.
|
| György-nap előtt ha nem esik
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitális didereg,
Tizenötször lesz még hideg.
Áprilisnak szárazsága
Jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.
Április általában a legszeszélyesebb hónap. Az áprilisi eső elkergeti a fagyot.
Ha április nedves, a gazda szeme kedves, bő termésre számít ősszel.
Ha Irén napján (ápr.6.) esik az eső, nagyon szűk lesz az esztendő, ha Tibor napján (ápr.14.) virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szölő is. Ha Szent György napjára (ápr.24.) akkora a vetés, hogy a varjú elbújhat benne, akkor jó termés lesz.
Ha Márk napján (ápr.25.) megszólal a béka, kisebb lesz idén a véka.
|
| A márciusi hó nagyon ártalmas. Amennyi a harmat húsvét előtt, annyi fagy lesz húsvét után.
Ha villámlik és dörög márciusban, akkor havazik majd májusban, és amennyi eső esik márciusban, annyi zivatar lesz 100 nap múlva.
Ha március 10. napján fagy, még negyven napig lehet fagyra számítani.
Ha Gergely napján (márc.12.) zord az idő, a rókalyukból róka jön elő, de ha azon a napon ragyog a nap, a róka még két hétig kuckójában marad.
Sándor- József- Benedek (márc.18,19,21.) zsákban hozzák a meleget és ekkor érkeznek a gólyák.
Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc.25.) napján, amilyen az időjárás, olyan lesz a következő negyven napban is.
És e nap körül érkeznek meg a fecskék is.
|
| Igazságos Mátyás
Mátyás-napnak (február 24.) "hazánkban Mátyás király adott tekintélyt, aki az ünnep vigiliáján (előestéjén) született"(Bálint Sándor). Különös, hogy napjának időjóslásaival mindig összekötik a jeget: "(Jégtörő) Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál." "Mátyás szekercével töri a jeget." Nagy királyunk első "jégcsodája" még királyjelölésekor következett be. Az eseményre gyülekező főurak közül a Hunyadi család ellenfelei a budai várban, Szilágyi Mihály (Mátyás nagybátyja) vitézeivel a pesti oldalon táborozott le. És "aznap éjjel a hideg váratlanul oly keményre fordult, hogy a Duna beállt, rajta a jég oly szilárd lett, melyen biztonságosan lehetett járni" (Bonfini). Az addig széthúzó főurak égi figyelmeztetésnek vélték a jelet, és ez egységgé kovácsolta őket. Az akkor még Prágában raboskodó, 15 éves Mátyásért küldöttség ment, hogy még a jég zajlása előtt hazahozzák "Magyarország reménységét, a haza szabadítóját". Átkelésükkor "a jég már repedezett... de baja senkinek nem esett. Mindenki mondta: a Corvinus-szerencse!" (Bonfini). De mi is köti Mátyás királyhoz a jeget? Az általa megszilárdított jog(egyenlőség), az igazság, amely - mint a jég - tiszta, átlátszó és sziklaszilárd. A népi emlékezet így őrizte meg a nagy királyt, aki a "Mátyás szeme", "Mátyás kürtje" csillagokból évszázadok múltán is letekint népére: "Szeretője szép hajnali, s ő estéli csillag lett, / Láthatod, itt ragyognak a hollókői vár felett" (Palóc népdal Ipolyi Arnold nyomán).
|
| A kalendáriumban február utolsó harmadára is jut néhány jelentősebb nap. 22-én üli névnapját üszögös Szent Péter.
Különös nevét egyes kutatások szerint félrehallásból nyerte a szent: a cathedra Sancti Petri középkori magyar fordítása "Szent Péter ü székössége" változott az idők folyamán üszögössé, és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör.
E napot egyes vidékeken szerencsétlennek tartották, ezért semmilyen munkát nem végeztek. Tilos volt tyúkot ültetni, az asszonyoknak a lisztbe nyúlni, mivel attól féltek, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás. A régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Turán úgy tartották, hogy ilyenkor nem szabad szántani, sem vetni, mert üszkös lesz a gabona.
A Temes megyei Székelykevén időjárásjóslás is fűződik e naphoz: "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő". Úgy tartják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József napján is.
Üszögös Szent Péter ünnepét Mátyás napja követi február 24-én. Személyével kapcsolatban említésre méltó hagyomány maradt fenn. Amikor Jézus meghalt, az apostolok tizenegyen maradtak, mivel az áruló Judás felakasztotta magát. Hogy meglegyen a 12 személy, Jézus mennybemenetele után, de még Pünkösd előtt az ő helyére választották a tanítványok szűkebb köréből Mátyást. Az apostol életéről egy apokrif írás, András és Mátyás cselekedetei tudósít. Eszerint ő is vértanúságot szenvedett, egy nyakazó bárd oltotta ki az életét. A fennmaradt ábrázolásokon ezért bárddal vagy szekercével ábrázolták. A középkorban az ácsok és a mészárosok védőszentjükül tisztelték.
E naphoz is fűződik időjárási regula:
Ha Mátyás jeget talál, akkor töri,
Ha nem talál, akkor csinál.
A hozzá kapcsolódó hiedelmek közül érdekességnek számít a kiszombori. A településen, ha ezen a napon fagyás van, jeget olvasztanak. Magyarbán hegyesen pedig úgy tartják, hogy Mátyás osztja ki a madaraknak a sípokat, hogy kedvükre fújhassák a nótáikat.
Az e napi időjárásból a termésre és a tojásszaporulatra jósoltak. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha havas volt az idő, a jó termés reményében búzát, árpát és zabot vetettek, a gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsot, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a várható termést, és savanyú lesz a szőlő. Ugyancsak számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. Ennek egyik példája, hogy az e napon kikelt csirkét marakodósnak, "veszekedősnek" tartották.
A halászok a Mátyás napján fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában Mátyás csukája néven emlegetik.
Ismert szólásnak számít a "Mátyás, Gergely két rossz ember", ami arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.
|
| Tehát : figyeljük a pacsirtát! |
| Február 19. Zsuzsanna napja
Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádoltak. Ehhez kapcsolódik a "Zsuzsanna-játék", mely többszerplős népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játszák el. A népi hiedelem szerint ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavaszlését várják
Csapadékos hétnek nézünk elébe-csütörtöktől az É-i megyékben havazás sem kizárt-reggel még elkél a nagykabát (min.-5C°)de délutánokra jelentősen felmelegszik(max.15C°) a levegő.A szél a hétvégére megERŐSÖDIK (elősegítve a talaj száradását-az elmaradt ill. aktuális mezőgazdasági munkák elvégzését)! |
| Ezek szerint jó termés lesz, és még 25 napig tartja magát a hideg! Szerintem ez nem rossz hír... |
Január 25. Pál,( Pálforduló.).
A napi időjárásról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtetett a régi falu népe. A jó idő, jó termést jelentett, a köd a jószág pusztulását, a szélvihar a háborút. Pál: fele kenyér, fele bor. Az elmúlt év termésének fele ekkorra elfogyott, a másik felét jól be kellett osztani.
A csanádapácaiak szerint, ha szép derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt.
|
| A téma címe önmagáért beszél. |
[12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
